Esküvők története egykor és napjainkban

Az esküvők több ezer éves múltra tekintenek vissza, ám az akkori és a mai esküvők már csak alig hasonlítanak egymásra. Sokszor egész országok sorsa múlt azon, hogy királyok gyermekei egybe keljenek. Olykor gazdagabb családok vonták össze így vagyonukat, de ma már az esküvők nem erről, hanem a szerelemről szólnak.;-) Az esküvő alkalmával minden családtagunk, barátunk előtt kinyilvánítjuk, hogy kivel is szeretnénk leélni hátralévő életünket. Természetesen némely hagyományok még ma is fontos szerepet játszanak a házasságkötésben.

Régi esküvői fénykép

Esküvői hagyományok

Eredetileg a menyasszony és a vőlegény kísérete külön vonult a templomhoz, miután a vőlegény küldöttje kikérte a menyasszonyt a háztól. Az esküvőt tartó papnak és a hivatalnokoknak, akik a nem meghívott falubeliek voltak, süteményt és italt vittek. A vendégek és a hívatlanok pedig paptáncot jártak a templom előtt, valamint a mai szokásoktól eltérően a két násznép a saját lakodalmas házához tért vissza és nem együtt vonultak a fogadásra.

Miután újra megérkezett a násznép a lakodalmas házhoz, következett a menyasszony búcsúztatása. Ennek lényege az volt, hogy a menyasszony elbúcsúzzon a családjától, amit sokszor versbe foglalva a vőfény tett meg helyette. Ezek után a kárlátó következett, amikor is a menyasszonyos ház vendégei a vőlegényhez látogattak. Bármilyen nagy is volt a tömeg, mindig helyet szorítottak a menyasszony hozománya számára. Ebbe beletartozott minden ingatlan és ingóság, melyet az ifjú feleség a házasságba vitt, illetve a kelengye.

Násznép régi esküvői hagyományok

Régen nem egy napos ünnepség volt a lakodalom, hiszen az esküvő sokszor az egy héten át tartó lakodalom után következett. Az esküvő után, mintegy annak lezárásaként jött a sokkal visszafogottabb és emelkedettebb hangulatú asszonyavatás. Ennek során az újasszony vagy az ifjú pár ünnepi ruhába öltözött és így mentek el a templomba. A feleség ezután foglalhatta el, új családjának státusza alapján az Őt megillető helyet.